Hiperópia technika. A rövidlátás orvosi korrekciója

A távollátásnak, másnéven túllátás látászavarnak nevezett rendellenesség kiváltó hiperópia technika nem pontosan ismert, a tünetei annál inkább, hiszen világszerte az egyik leggyakoribb látászavar.

Az úgynevezett messzelátó a távoli tárgyakat élesen látja, de olvasáshoz márszemüvegre van szüksége. Ez a kellemetlen rendellenesség, mint minden más betegség, genetikai és környezeti tényezők kombinációjára vezethető vissza.

A hiperópia nem azonos az időskori távollátással, vagyis presbiópiával, mely természetes folyamat, aminek során a szemlencse megkeményedése illetve a lencsetok hiperópia technika rugalmassága okozza a látás romlását.

Kezelésére jelenleg csak, a kontaktlencse, a szemüveg és a lézeres látásjavító technikák alkalmasak.

Ausztrál kutatók a távollátás genetikai hátterében vizsgálódtak, és olyan gént fedeztek fel, mely sejtéseik szerint összefüggésben lehet a távollátással. Az úgynevezett HGF, azaz hepocita növekedési faktor génjét tanulmányozták félezer önkéntes DNS-ében, és arra a következtetésre jutottak, hogy a HGF jelezheti, milyen hiba csúszik a szem fejlődésébe.

A növekedési faktor génjeinek kutatása betekintést enged a látás folyamatának biológiai vizsgálatába, később akár korrigálásába is. Elképzelhető, hogy újabb vizsgálatok és kísérletek során hamarosan olyan gyógyszert sikerül szintetizálni, amely korrigálja a távollátást - a mellékhatásokról pedig majd a mellékelt betegtájékoztatóban olvashatunk