Filozófia és világnézet

A világnézet típusai a filozófiában, A kifejezés története

Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele.

Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették. Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek. A lét fogalmáról szóló tanítást Arisztotelész vezette be először, ezt vették át a középkor katolikus filozófusai akik az ontológiát a hitigazságok filozófiai bizonyításához használták, ez a tendencia Aquinói Szent Tamás filozófiai-teológiai rendszerében érvényesült a legkiteljesedettebb formában.

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET | Domanovszky: Magyar művelődéstörténet | Kézikönyvtár

Az ontológia szót valószínűleg Rudolph Goclenius használta először a Lexicon Philosophicum című művében, ban. Az újkorban kb.

  • Joó Tibor: A VILÁGNÉZET KÉRDÉSE ÉS MÁS TANULMÁNYOK Tankó Béla könyve
  • Mi a filozófia? - Filozófia kidolgozott érettségi tétel | Érettséelmenyfestok.hu

Az így értelmezett ontológia legpregnánsabb példája Christian Wolff filozófiája. Az ontológiát Kant igyekezett kiküszöbölni először, amikor azt állította, hogy a lét, a szubsztancialitás és az okság kategóriái nem létfogalmak, hanem a priori gondolkodási formák. Ennek ellenére Kantot követő filozófusok például Nicolai Hartmann újra kiépítették az ontológiát, és a jelenkori filozófiában egyrészt a fenomenológia és a metafizika között helyezkedik el, másrészt a tapasztalati tudományok és elméleteik között.

A világnézet típusai a filozófiában. Kinek a világképe. Röviden a filozófia: a világnézet

A marxista filozófiában Lukács György tett kísérletet az ontológia kidolgozására A társadalmi lét ontológiája Politikafilozófia — A politikai filozófia az államrapolitikárajogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek.

Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll. A politikafilozófia hatáskörébe tartozik a demokráciaelmélet, a filozófia és világnézet, a politikai moralitás, a politikai etika, a társadalomelmélet és a politikai gazdaságtan.

Mi a filozófia?

A politikafilozófus olyan témákkal foglalkozik, mint a büntetés, a képviselet, a feminizmusa magántulajdon, az alkotmánybírósági jogkör, a gazdasági egyenlőtlenség, a polgári engedetlenség, a racionális választás, vagy akár az abortusz problémája. Esztétika — gör. A mai esztétikai problémákkal régebben az úgynevezett ízléselmélet foglalkozott. Az esztétika a szép meghatározásával foglalkozik, annak természetével és a művészetekben való megjelenés formájával.

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET

Irányultsága szerint az esztétika lehet tisztán funkcionális, leíró, vagy normatív megközelítésű. A művészetelmélet mellett tárgyalja az esztétikai ítéletek kérdéseit és filozófia és világnézet esztétikai érzés, átérzés formáit is. A legújabb kori esztétikát információelmélet és nyelvanalízis is jellemzi. Alapkérdése: mi a szép?

Ugyanakkor számos filozófus tagadja az esztétikai teória lehetőségét. Véleményük szerint filozófia és világnézet az esztétáknak az előfeltevése, hogy különböző művészetek és természeti szép nyújtotta élményekben van valamiféle közös vonás, hogy fellelhető az esztétikai ítéletnek bármilyen általános kritériuma, melyeket mindezen a területeken alkalmazni lehetne.

filozófia és világnézet

Ezen gondolkodók szerint az esztétika, a többi filozófiai vizsgálódás ágak mellett, csak amolyan megtűrt mostohatestvér lásd. Theodor W. Adorno Ismeretelmélet — Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás.

A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Olyan kérdések területe, amelyet azok az egymással lazán összefonódó problémák alkotnak, amelyek a tudás, az észlelés, a bizonyosságérzés, a találgatás, a tévedés, az emlékezés, a bizonyítás a következtetés, az alátámasztás, a megerősítés, az elképzelés, stb.

Antioxidánsok A világnézet típusai a filozófiában.

Az ismeretelméleti problémák egy része átfed a tudományfilozófiával, például a tudomány demarkációjával, azaz például, hogy az asztronómiát tudománynak tekintjük, de az asztrológiát nem. Jellegzetes probléma ebből a fajtából az a kérdés, hogy miért lehet a matematika elméleti tételeit minden kétséget kizáróan bizonyítani, miközben a nem absztrakt tudományokban csak igazolásra törekedhetünk.

Más ismeretelméleti problémák nem a tudomány fogalma körül forognak, hanem személyes vizsgálódásainkkal, következtetéseikkel, emlékezéseinkkel, érzékelésünkkel, stb. Logika — gör.

Vilagnézet és filozófia

Eltérően az episztemológiától, melynek tárgya a gondolatnak a valósággal való egybeesése, a logika a gondolkodás formai helyessége feltételeinek a tudománya. Először a sztoikusoknál találkozunk a kifejezéssel, Platón dialektikáját és Arisztotelész analitikáját nevezték így. A logikát manapság négy tipikus alapformára vezetik vissza: 1. Kant transzcendentális logikája, amely az értelmi és észmegismerések tapasztalatot megelőző formáit állapítja meg, rendezi és vizsgálja ezek eredetét, terjedelmét és érvényességi körét.

Vilagnézet és filozófia

Ezt a logikát az ismerettan néven is szokás emlegetni; 3. Hegel dialektikus logikája, amely a világot a szellem által létrehozott kiformált egészként fogja fel, olyan organizmusként, amely az emberben érte el fejlődésének csúcspontját és az ember szellemében tudatosítja önnön lényegét, s ennélfogva a gondolkodás struktúrája egybeesik a lét struktúrájával.

filozófia és világnézet

Ez a logika lényege szerint, ontológia; 4. Matematikai logika, mely Leibniz characteristica universalitásával kezdődik és abban a törekvésben folytatódik, hogy a szokványos logikát a matematikai jelek mintájára fejezze ki. Etika — gör.

filozófia és világnézet

Az antik görög filozófiában azzal foglalkozott, miként kell cselekedni. Az etikai rendszereket, tartalmuk és alapjuk szerint feloszthatjuk: 1.

Filozófia – Wikipédia

Erényetika egy elvben ad általános döntési szabályt, illetve számos tartalmilag meghatározott törvényt fejt filozófia és világnézet, vagy erkölcsi értékeket állapít meg; 3. Abszolút és relatív etika törvényei és értékei általánosan kötelezők, illetve függővé tehetőek egyéni, vagy faji sajátosságoktól ; 4.

Természetes ez, hiszen az ilyen kritikus korszakokban ugyan hova fordulhatna a belátóbb ember útmutatásért mint a gondolat tiszta világához. A filozófia a kultúra lelkiismerete és öntudata és ha valahonnan remélhetjük a kultura fejlődésének katasztrofális meggyorsulása következtében beállott káosz tisztulását, akkor az bizonyára lelkiismeretének és öntudatának forrásától várható.

Kötelességetika erkölcsileg értékes, csak az erkölcsi törvényekből eredő cselekedet, erkölcsi hajlamból eredendő cselekedet.

Fontos információk