A filozófiai világkép jellemzői

Filozófia – Wikipédia

a filozófiai világkép jellemzői

A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet hány éves korától jelenik meg a hiperopia eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent.

Az emberi élet egyik legfőbb célja, hogy a Homo sapiens megtalálja élete fő feladatát.

Mi a világnézet meghatározása? Mitológiai és filozófiai világkép Betekintés: Mi a filozófia? A világkép fogalma Tartalomjegyzék Mitológiai világkép a filozófiában, Világnézet kapcsolatban. Világnézet és típusai.

Az ember tehát alapadottságában filozofikus lény vagy, más megközelítésben, feladattal bíró lény. Életün k fő feladatának megtalálása, meghatározása olyan probléma, amelynek megoldásában segédeszközökre van szükségünk.

Legfőbb segédeszközünk ebben az átfogón érzékelő értelem, amely alkalmas belső és külső világunk lényegének megragadására. Belső világunk lényegének megragadásával alakíthatjuk ki önismeretünket, külső világunk lényegét pedig a világképben foglaljuk össze. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy az ember természet szerinti alaphelyzetében filozófiára, önmagáról való gondolkodásra kényszerített, önismeretre alkalmas, világkép kialakítására képes lény.

Ezzel a meghatározással már képet alkottunk az ember lényegéről.

Önismeretünk alapja gondolatmenetünk értelmében az önismeretet és a világképet kialakítani képes értelem. Mivel pedig természet szerinti mivoltunk nem állhat ellentétben képességeinkkel és lehetőségeinkkel, szükségképpen fel kell ismernünk, hogy emberi mivoltunknál fogva mindannyian képesek kell legyünk az átfogó megismerésre, a helyes önismeret emberkép és világismeret világkép kialakítására, a helytálló gondolkodás kifejlesztésére.

a filozófiai világkép jellemzői

Ennek fényében meglepő, hogy a ma ismert kultúrák elsősorban a nyugati az ember lényegéről alkotott fenti képtől nagymértékben eltérő gyakorlatot hoztak létre. Ennek oka az ember—természet viszony megromlásában keresendő.

a filozófiai világkép jellemzői

Tegyük mindjárt hozzá, hogy az újkori természettudomány materializmusa nem előzmények nélkül bukkant fel a semmiből, hanem a görög materializmus folytatásának, szélsőségesebb változatának tekinthető.

Természet szerint az emberkép és a világkép összhangban áll.

Sajnos, mindmáig a nyugati civilizáció egyik alapeszméje viszont éppen a természet leigázása. Az az elkülönülés, amely szembefordította a nyugati ember tudatát belső világának mélyebb birodalmaival, rendkívüli mértékben csökkentette a filozófiai világkép jellemzői a természet eredeti, összhangban álló mivoltának érzékelésére.

9 Idézet, 9 ókori Filozófustól, ami Megváltoztatja a Gondolkodásod!

Minden olyan kultúra, amely megtagadja a természettől az egészet, az életerőt pontosabban az életelvet, lásd: Grandpierre, a, b és a szellemi szervezőerőt, megcsonkítja a a filozófiai világkép jellemzői és vele az embert is. Az olyan kultúrák, amelyek a világkép és az emberkép megcsonkításán, ellentmondásos viszonyán alapulnak, a legelső lépésnél gördítenek akadályt a megismerés, az értelem és a filozófia tudományos kifejlődése elé.

Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.

Ezért — feltevésünk szerint — a filozófia tudományos kidolgozása csak akkor válik lehetségessé, ha természeti összhangba hozzuk világképünket és emberképünket. A filozófia mibenlétének problémája és a tudományos világkép Sok más gondolkodóhoz hasonlóan Dilthey, a világnézettan megalapítója szerint magának a filozófiának a mibenléte a legnagyobb filozófiai kérdés. Mindmáig nem tisztázták ugyanis, miben is áll a filozófia lényege.

Tegyünk tehát kísérletet a fogalmi meghatározásra! Azt hiszem, e felfogásban összekeveredik a filozófia és a világnézet.

a filozófiai világkép jellemzői

Platón szerint a filozófia első és legfontosabb ismertetőjegye egy olyan vizsgálat eszméje, amelyben a különböző szaktudományok összefüggenek, s egyetlen rendszer részeit alkotják Kneale, A tudomány a három lételméleti kategóriának megfelelően Grandpierre, b, a, b a fizikát, a biológiát és a társadalomtudományt tartalmazza, tehát e résztudományokból a filozófiai világkép jellemzői egységes képet kell jelentse.

De alkotható-e tudományos kép a résztudományokból? Létezik-e olyan tudományos interdiszciplináris módszer, amellyel a részismeretekből tudományos világismeret alakítható ki? Először is ezzel a kérdéssel kell szembenéznie a filozófiának.

Mitológiai világkép a filozófiában

A filozófia akkor válhat egyetemes tudománnyá, ha képes ezt a feladatot elvégezni. Ez pedig nem lehetetlen.

  • A mitológiai világkép jellemzői, Kategória filozófia - Mitológiai világkép a filozófiában
  • Untitled Document

A résztudományok ugyanis — eddig nem kellőképpen figyelemre méltatott módon — mindannyian valamilyen egyetemes végső elven alapulnak. A fizika végső elve a legkisebb hatás elve lásd például: Landau, Lifsic, A világ lényege tehát elvi természetű Grandpierre, a, b, a, b.

Ennek összhangzatos harmonikus kifejezője a mindenség: a Kozmosz. Ezért nevezzük kozmologikus filozófiának. Ezzel az esztétikai világfelfogással szemben a középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű volt: Ismereteinek tárgyát, tartalmát, módját a kinyilatkoztatott vagy kijelentett pozitív hitből merítette, s csakis az érzéki világot meghaladó transzcendens, metafizikai dolgokkal foglalkozott. Ezért nevezzük teológikus Isten tulajdonságait, működését stb. Az újkori filozófia először lerázta a dogmák bilincseit, elvetette Arisztotelész föltétlen tekintélyét.

Ezek az elvek pedig tudományos alapelvek, tehát vizsgálhatók tudományos módszerrel. Javaslatom az, hogy a filozófia vállalja el alapfeladatának a három tudományos alapelv, a legkisebb hatás elve, az életelv és az értelemelv vizsgálatát.

Ha ez megtörténik, tisztább lesz a terep.

Fontos információk